Mindent a KATA-ról

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) II. fejezete tartalmazza a KATA szerinti adózás szabályait. Ezen adózási mód egyszerűsége abban áll(t), hogy kisadózóként havi fix összegű tételes adót kell fizetni a főállású kisadózóként nyilvántartásba vett magánszemélyek után. Ez alap esetben 50 ezer Ft/hó, de válaszható magasabb járulékalapot képező havi 75 ezer Ft-os tételes adó is megfizetése is; illetőleg a nem főállású kisadózó adóterhe havi 25 ezer Ft. Az egyéni vállalkozó kisadózóként a havonta fizetendő tételes adóval az alábbi közterheket váltja ki:

• vállalkozói Szja
• vállalkozói osztalékalap utáni adó
• vállalkozói kivétre vonatkozó közterhek: Szja, Tb járulék, szociális hozzájárulás

Láthatjuk, hogy az Szja szerinti normál adózási módban megállapított összes adóterhet kiváltja ez az egy, tételes adó, azonban nem mentesít az alkalmazottak és a nem kisadózónak minősülő foglalkoztatottak járulékterhei alól. Idei évben ezen adónemet évi 12 millió Ft-os bevételi határig érdemes választani, e felett pedig 40 % „különbözeti adó”-t kell fizetni. Ugyanakkor egyedi kalkulációt érdemes végezni, mivel előfordul olyan eset, hogy 12 millió Ft felett is megéri, ha kevés az anyagköltség. Kisadózás esetén a 2021. január 1-től életbe lépő új szabályok adóztatják meg jelentősen (40 %-os adómértékkel) az évi 3 millió Ft feletti, egy kifizetőtől származó bevételeinket. Ugyanakkor az 1 millió Ft-ot elérő egy partnertől (kifizetőtől) származó összegeket továbbra is jelenteni kell majd, amelyek esetében a munkaviszonytól való elhatárolás törvényi vélelmét a kisadózónak kell “megdöntenie”. Ez azt jelenti, hogy a kisadózónak és partnerének kell bizonyítani, hogy a köztük lévő szerződés nem munkaviszony, illetve nem munkaviszonyt “leplez”. Továbbá a KATA szerinti adózás esetén az évi 12 millió Ft feletti bevételeit is 40 % „különbözeti adó” terheli (ne felejtsük el, hogy saját tulajdonú ingatlan bérbeadási tevékenység bevételeit kisadózó egyéni vállalkozóként nem számlázhatjuk ki). A 2021. január 1-jétől életbe lépő új szabályok kevésbé teszik vonzóvá a KATA adózás alkalmazását, hiszen

• azon esetekben, ahol egy kifizető felé történő számlakibocsátás az évi 3 millió Ft-ot meghaladja, 40 % adóteherrel kell számolni a számla befogadójánál, ha az belföldi – amennyiben külföldi részére történik az évi 3 millió Ft-ot meghaladó számlázás, úgy a kisadózónak kell a 40 % többletadót megfizetni;
• kapcsolt vállalkozás felé történő számlázás esetén értékhatár nélkül 40 %-os plusz adót kell fizetni annak, aki befogadja a kisadózó számláját – és ez a külföldi kapcsolt cégre is vonatkozik;
• csak egy helyen lehet kisadózó;
• szerződéskötés előtt írásban tájékoztatni kell a szerződő felet, hogy kisadózó-e, és arról is, ha már nem az;
• nem csak fizetni kell, hanem bevallást is kell benyújtani.

Mint azt a fentiekből láthatjuk, 2021-től jelentősen szűkül az a kör, amelyik a KATA-t adóoptimalizálási célból alkalmazni tudja. Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a kérdés eldöntése pontos kalkulációt igényel.